Kisiskolás éveinkre visszatekintve biztosan eszünkbe jut az, amikor rajzórán a tanárunk vagy a tanárnőnk azt kérte, hogy vegyük elő az A4-es és az A5-ös papírlapjainkat, mert rajzolni, hajtogatni fogunk. Eleinte nehéz volt megszokni, hogy egy számunkra megszokott, standard méretű papírlapot betűk és számok szerint hívnak, de aztán idővel belerázódtunk az új fogalmak világába és mi is így hívtuk őket onnantól kezdve. Ámbár többfajta papírméret ismeretét nem kívánta meg az általános iskola, így lehet, hogy nem is hallottunk még azokról a méretezésekről, amelyekről ebben a cikkben olvashatunk majd. Ez a papírméretek kisokosa.
A papírméretek osztályai
A már említett A4-es papír azért A4-es, mert egy szabványméret szerint van méretezve, amely 210*297 mm minden körülmények között. Ez mindegyik papírra igaz, hiszen a papírméretezés nyelve ez a megadott szabvány, amely az MSZ EN ISO 216 hatályának tesz eleget. Ez az osztályozás megkönnyíti mindennapjainkat és munkánkat, ugyanis, ha nyomtatni szeretnénk vagy dobozt tervezni, a standard papírméretekhez viszonyítva tudjuk is, hogy melyik papírméret irányába kell orientálódni.
Háromféle osztályt különböztetünk meg:
- „A” osztály, melyet már jól ismerünk, az A osztály papírmérete a legszokványosabb, a nyomtatók is az A osztályra (leginkább A4) vannak kitalálva.
- „B” osztály, hasonlít az „A”-hoz, ugyanis oldalarányai megegyeznek, ám méretei nagyobbak, melynek előnye, hogyha csak ilyen papírral rendelkezünk, „A” méreteire még mindig le lehet vágni a „B” típusú papírokat.
- „C” osztály, azok a borítékméretek, amelyekbe az „A” osztályozású papírok beleférnek.
„A” osztály és méretezései
Az „A” típusú papírméretek érdekessége, hogy a történetük egészen nagy francia forradalomig vezethető vissza. Ez a papírméret a szabványos méretezés szerint érhető el világszerte (kivéve az USA-ban, Kanadában és Mexikóban más mértékegysége használata miatt is). Ennek a papírméretnek alapja és a kisebb méretek kiindulópontja az A0, amelynek területét pontosan 1m2-re tervezték meg. Fontos azt megjegyezni, hogy ez egy téglalap, nem pedig négyzet, melynek oldalarányai 1:√2. Azért is lényeges ez a tulajdonság, mert ezen papírok egyik legfontosabb jellemzője, hogy ha a hosszabb oldalt behajtjuk, akkor a lap még mindig megtartja az eredeti oldalarányát. Tehát, ha félbehajtjuk az A3-as papírlapot, akkor A4-es papírméretet kapunk, és ha megint félbehajtjuk, akkor A5-öset kapunk és ez így megy tovább.
Az alábbi táblázat bemutatja, hogy milyen papírméretet kapunk, ha összehajtogatjuk a lapokat:
| „A” sorozat | Méretezés |
| A0 | 841 × 1 189 mm |
| A1 | 594 × 841 mm |
| A2 | 420 × 594 mm |
| A3 | 297 × 420 mm |
| A4 | 210 × 297 mm |
| A5 | 148 × 210 mm |
| A6 | 105 × 148 mm |
| A7 | 74 × 105 mm |
| A8 | 52 × 74 mm |
„B” osztály és méretezései
Habár az „A” osztályozás a legelterjedtebb, a papírméretek között ugyanúgy találkozhatunk „B” méretezésű papírlapokkal is. Osztályozásuk ugyanúgy történik, mint az előzőleg említettnél, csak ennél a papírméretnél valamivel nagyobbak a szabványméretek. Azt már tudjuk, hogy az alapvető arány 1:√2, ami ugyanekkora marad az oldalarányt tekintve, ha félbehajtjuk a lapot. Míg az A0-nál az 1m2 a kiválasztott terület, a B0-nál ez egy kicsit eltér, ugyanis ennek a területe azon alapul, hogy rövidebb oldala pontosan 1000 mm, azaz 1 méter. Tekintettel arra, hogy a hosszabb oldala 1,414 mm (√2), ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a B0-s lap területe egyenlő A0*√2 (1,4142), tehát nagyából 1,4142-szer nagyobb.
A „B” osztály papírméretezéseivel leginkább könyveknél, újságoknál használják, amelyek margó nélkül vannak nyomtatva, hiszen a grafikájuk az oldal legszéléig kiterjedhet. Mivel a nyomtatás során a papír mozoghat a nyomdagépben vagy a nyomtatóban, fennáll annak a lehetősége, hogy az elcsúszik, fehér szegélyt vagy ürességet hagyva, így azt érdemesebb nagyobb papírra nyomtatni, amit kedvünk szerint méretezhetünk és vághatunk kisebbre. Az A3-as és A4-es oldalak előkészítéséhez, majd nyomtatásához az A3+ és A4+ méretet, valamint a B3-as és B4-es méreteket használják.
A következő táblázatban tanulmányozhatjuk a „B” osztály papírméreteit:
| „B” sorozat | Méretezés |
| B0 | 1 000 × 1 414 mm |
| B1 | 707 × 1 000 mm |
| B2 | 500 × 707 mm |
| B3 | 353 × 500 mm |
| B4 | 250 × 353 mm |
| B5 | 176 × 250 mm |
| B6 | 125 × 176 mm |
| B7 | 88 × 125 mm |
| B8 | 62 × 88 mm |
„C” osztály és méretezései
Nem is gondolnánk, de a papírméretek között ugyancsak fontos szerepet betöltő „C” formátumot sokkal gyakrabban használjuk, mint a „B”-t. Ez azért van, mert a „C” sorozat a borítékokra vonatkozik. Az oldalarány itt is változatlanul 1:√2, ellenben az A0 és a B0 papírméretezéseknél nem az oldal hossza határozza meg, hanem a C0 formátum úgy lett megtervezve, hogy beleférjen egy A0 méretű lap. Tulajdonképpen ez csak elméletben van így, ugyanis a gyakorlatban véve nem igazán használunk C0 méretű borítékot, így ennek az osztálynak leginkább C3, C4, C5, C6 formátumait hasznosítjuk.
Ebben a táblázatban megtekinthetjük a méretezéseket, illetve, hogy mi fér bele ezekbe a borítékokba:
| C sorozat | Méret | Mi fér bele a borítékba |
| C3 | 458 × 324 mm | A3-as méret |
| C4 | 324 × 229 mm | A4-es méret |
| C5 | 229 × 162 mm | A5-ös méret (1* félbehajtott A4-es) |
| C5/C6 | 229 × 114 mm | 2* összehajtott A4-es (háromba hajtott) |
| C6 | 162 × 114 mm | A6-os méret (2* félbehajtott A4-es) |
| C6/C7 | 162 × 81 mm | 2* összehajtott A5-ös (háromba hajtott) |
Melyik papírt válasszam a nyomtatómba? Az otthoni nyomtatókba a standard méret az A4-es, de ahogyan most olvashattunk, nagyobb papírból lehet kisebbet is csinálni. Ugyanekkor, a nyomtatás során található levél (letter) formátum is, ami nagyon hasonlít az A4-eshez, ám az oldalarányok különböznek. Körültekintőnek kell lenni, hogy ne azt válasszuk nyomtatáskor.
Mi a különbség „A” és „B” papírméretei között? Gyakorlatilag nem sok különbség van a két sorozat között, csupán annyi, hogy a „B” sorozat valamennyivel nagyobb az „A”-nál. Az „A” könnyebben elérhető, szinte bárhol megtalálható, míg a „B”-nél nagyobb az esély arra, hogy egy kacifántosabb úton lehet csak majd beszerezni.
Miért nincs világszinten elfogadott szabványméret? Tekintettel arra, hogy Európában és majdnem a világ minden táján (kivéve USA, Kanada, Mexikó) a metrikus rendszer segítségével milliméterben, centiben és méterben adunk meg mindent, míg az említett országoknál a hüvelyk segítségével mérnek mindent. 1 hüvelyk egyébként 2,54 cm-rel egyenlő. Ez az eltérés megjelenik a papírméretek meghatározásánál is.