• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
Budadoboz Kft.

Budadoboz

  • Rólunk
  • Kartondoboz
  • Tároló doboz
  • Csomagküldés
  • Költözéshez
  • Süteményes doboz
  • Egyedi gyártás
  • Papírdoboz
  • Térkitöltő
  • Blog
  • Kapcsolat

Papírgyártás – mit kell tudni róla?

Hajmási Gábor · 2022. február 27. ·

A papír és a papírgyártás észrevétlenül határozza meg a mindennapjainkat. Ez az anyag és a gyártás folyamata meghatározó szerepet játszik már az ókor óta. A papírgyártás az életünk terén mindenhol megjelenik, hiszen élelmiszereink nagy része ebbe van csomagolva, hivatalos ügyeinket sokszor még ma is papír formájában intézhetjük, ezekre rajzolunk, írunk… A gyártásnak köszönhetjük a papír simaságát, fehérségét, vastagságát, formáját, esetleg színét is, ennek fontossága pedig az, hogy sok márka egyediségét ezekről az adott színekről, formákról ismerjük fel, ezzel képviselve az adott márkát. A következőkben megismerkedhetünk a papírgyártás történetével, lépéseivel, hogy Magyarországon milyen körülmények között zajlik a gyártás, illetve a gyártáshoz szükséges alapanyagokkal és az újrahasznosítás gyártási folyamatával.

A papírgyártás története

A neve a görög „papirusz” szóból, az ókori Egyiptomból származik. A papír két fajtáját különböztetjük meg, melyek a természetes és a szintetikus papír. Ennek oka, hogy van olyan, amely természetes és van, ami mesterséges anyagból tevődik össze. 

A története egyébként teljesen logikus, hiszen ahogy az emberek megtanultak beszélni, szükségét érezték ezek lejegyzetelésének. Történeteiket, tapasztalataikat elkezdték fokozatosan leírni, és így alakult ki a papírra és a papírgyártásra való igény, hiszen az írás sokasága és szükségessége egyre csak gyarapodott. Ám a papírra való írást megelőzték a barlangrajzok, a kavicsos számolások és a különböző népek fejlődései, természeti adottságai és szokásai. A barlangrajzokat követte a fakéreg, a csiszolt kő, valamint -az akkoriban legelőrehaladottabb- az agyagtábla. 

A papírgyártás folyamatát az akkori egyiptomiak javában űzték a papiruszsás felhasználásával, ugyanekkor rájöttek arra, hogy több mindenre is felhasználható ez az anyag. Több száz éven át gyártották a papiruszt, környező országokba is szállították, viszont a kedvezőtlen politikai helyzetek miatt kénytelenek voltak ezt megszüntetni. 

A fennálló kellemetlenség miatt muszáj volt más alternatívát találni a gyártás folytatására, ebből a helyzetből ered az állati eredetű pergamen. Hatékonyabbnak tartották, hiszen ezt az anyagot már hajtogatni is lehetett, így borítókat és gerincet is tudtak a könyveknek belőle gyártani. 

papírgyártás

A papírgyártás technológiája ezután Kínából terjed el a világ többi részére. Az ázsiai országban már vagy ezer éve ismerték a gyártás folyamatát, de Európában jóval később lett ismert. Sokáig drága és kényes volt a papír előállítása, amíg rá nem jöttek arra, hogy a fák rostjaiból is elő lehet állítani a papírgyártáshoz szükséges anyagokat. Ez Írországban történt meg és nem is sejtették, hogy mekkora áttörést hozott ez az utókornak és a papírgyártás folyamatában milyen mértékű volt változás. Gutenbergnek is köszönhető nagyrészben az előrehaladás, hiszen az első nyomtató megjelenésével egyre csak növekedett a papírgyártás igénye.

A gyártás lépései

Említésre került a papírgyártás történetének bemutatása során a nyersanyag fontossága, így értelemszerűen az első lépés a nyersanyag előállítása, azaz a fák kivágása, feldarabolása. Kiemelendő, hogy a fa kérgét nem használják fel a nyersanyag előállítása során, hiszen a kéreg pigmentjei teljesen besötétítenék a lapokat. 

Az apróra feldarabolt fákat vízbe áztatják, hogy az összes elemi rostot ki tudják nyerni és ezáltal a fa teljesen folyékony lesz. Tudjuk, hogy a fa eredetileg barna színű, tehát a papír makulátlanságához szükség van valamilyen kémiai anyagra van szükség, ami a hidrogén-peroxid és/vagy a klór. Ugyanekkor kerülnek a különféle adalékanyagok hozzáadásra, pl. színezékek a színes papírlapok esetén. A gyárakban egyre inkább figyelnek a tudatosságra, azaz az így keletkezett szennyvizet különféle tisztítási módszerekkel kezelik, ennek következtében eltávolításra kerülnek a vegyi anyagok. 

A papírgyártás folyamatának következő lépése a szitálás, melynek során kerül eldöntésre, hogy milyen papírt fognak gyártani. Miután a folyékony papír felkerült a szitára, hengereléssel kipréselik belőle a vizet, a henger nyomására tudják a papír vastagságát is beállítani, s ezután a papír száradása is megindul. Ezt a folyamatot otthon is elő lehet készíteni a papír újra hasznosításával (apró darabokra kell tépdelni a papírt), melynek folyamata ugyanez. Az otthoni szitát mi is elő tudjuk állítani, de venni is lehet különböző méretekben. A hengerlést különféle nehezékekkel tudjuk megtenni, pl. könyvekkel, téglával, fával. 

Utolsó lépése a folyamatnak, hogy a kész papírt lehűtik, kifeszítik, megszárítják és feltekercselik. A papírgyártás végeztével így készítik elő a különböző gyárakba, feldolgozó üzemekbe, ahol a kész anyagot feldolgozzák dobozoknak, újságpapíroknak, illetve más papírárunak. 

A papírgyártás Magyarországon 

Egyes források szerint a papírgyártás hazánkban a 16. század környékén terjedhetett el, ám a források a papírmalmokról bizonytalanok. 

Hazánkban a papírgyártás a rendszerváltás előtt jelentős szerepet játszott, majd a gyárak privatizálása után ez kis időre visszaszorult. Ám a tudatosság jegyében fordult a kocka, és újból nagyobb hangsúlyt fektetnek a papírgyártásra. Egy időben OKJ-s képzéseket indítottak a szakemberek kiképzésére, azt megelőzőleg pedig szakiskolákban lehetett a papírgyártáshoz szükséges tudásra szert tenni.

Számos papírgyárral találkozhatunk az ország különböző pontjain, ahol minden gyárnak megvan a maga sajátossága és titka. A papír hazánkban jellemzően nem fából, hanem búzaszalmából készül. 

Az alapanyagok

Az előző bekezdésekből tudjuk már, hogy a papír eredetileg növényi eredetű. A legfontosabbnak a fát mondhatjuk, de vannak más növényi anyagok, melyek nagyszerű társként szolgálnak a papírgyártás során. Ilyenek a kender, a len, a nád és a gyapot. 

A papír legfontosabb alkotóeleme a cellulóz. A papírgyártás megkezdése előtt ezért játszik fontos szerepet a növények átmosása, hogy az egyéb anyagokat, amelyek a cellulózt kísérik, eltávolításra kerüljenek. 

papírgyártás

Ha a cellulóz előállításra került, akkor lényegében ki is lehet jelenteni, hogy a papír félkész állapotban van. Ha egy anyag cellulózban gazdag, már félsiker. Ahhoz, hogy ez a félkész állapot fennálljon, át kell esnie egy folyamaton, amely mechanikai és kémiai folyamatok lehetnek. Ezeket az alapanyagokat cellulóztartalom által meg lehet különböztetni, mely lehet a facsiszolat (csiszolással elemi rostokra bontva), félcellulóz (lignintartalom csökkentése lúgos főzéssel) és a tiszta cellulóztermék (lignin- és hemicellulóz teljes kifőzése lúggal és savval). A papír tisztasága és fehérsége ezen folyamatok alkalmazásával kontrollálható.

A papír gyártása környezetkímélő módon

A környezet kímélése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a papír újrahasznosítása. A papírgyárak igyekeznek a papírt újrahasznosítani jónéhány éve, hiszen rájöttek arra, hogy a papír újra felhasználásával alapanyagot lehet megspórolni. 

Az újrahasznosítási folyamata során elsősorban a papírt szelektíven kell összegyűjteni. A szelektíven gyűjtött papír hulladékválogatóba kerül, ahol szétválogatják a nem oda illő anyagoktól (pl. fólia, celofán, füzetspirál). Az elkészítése hasonló, hiszen a szétválogatott papírt ugyanúgy pépesíteni kell, vegyi anyagokkal kezelni, amely által a színezéket, tintát kivonják. Azután következik a már előzőekben leírt szitálási folyamat, ahol a papírrostokat szétválasztják a hozzáadott víz által, így a papír felülete simábbá, könnyebben feldolgozhatóvá válik. Ha ezzel elkészülnek, a papírban található vizet préseléssel és szívással távolítják el, majd elpárologtatják a maradék vizet egy magasabb hőfokon.

Milyen fajtáit különböztetjük meg a papírnak?

Természetes és szintetikus fajtái vannak a papírnak, egyik természetes anyagokból, másik pedig mesterséges összetevőkből készül el. Természetes lehet a fa, kender, len, szintetikus pedig bármiféle műszálak belekeverése a papírba.

Miért fontos a szitálás és a hengerlés?

Ezzel a papír vastagságát tudják kontrollálni, illetve a papír száradási idejét tudják felgyorsítani.

Mi a lignin- és hemicellulóz?

A cellulóz maga a sejtfal fő alkotója, melyből ki lehet vonni a lignint, ami lerakódik a cellulózvázba és merevebbé teszi a sejtfalakat, valamint a hemicellulóz a sejtek közötti réseket ragasztóanyaggal látja el.

Uncategorized

Elsődleges oldalsáv

 

Hullámpapír dobozokat álmodunk, tervezünk, gyártunk és szállítunk a megrendelőink egyedi igényei szerint. Számtalan fajtájú, méretű, típusú és színű papír csomagolóanyagot készítünk, akár kis tételekben is, rövid határidőre.

Friss cikkek, hírek

  • A papírzsebkendő
  • Doboztervezés
  • Díszcsomagolás. Szitanyomás vagy kasírozás?
  • Állateledel csomagolás: 10 hasznos ötlet
  • Mitől lesz sikeres egy élelmiszer csomagolás?

Szolgáltatások

Papírdoboz gyártás

Süteményes dobozok

Költöztető dobozok

Tároló dobozok

Egyedi doboz gyártás

Tegyen próbára minket, kérjen ajánlatot most! Levelet írok Telefonálok

Adatvédelmi tájékoztató ÁSZF

Budadoboz

Copyright © 2023 · Monochrome Pro on Genesis Framework · WordPress · Bejelentkezés