Logisztika kisokos: fogalma, célja, területei

A 21. században a globális kereskedelem és információáramlás korszakában a logisztika lett az egyik legfontosabb és legelhasználtabb fogalom. A görög eredetű kifejezés (logosz: értelem, számítás, ok) története végigsöpör a történelmi időkön, régebben elsősorban a hadellátás és az élelmiszerellátás optimális megszervezésére használták, ma azonban úton útfélen belebotlunk ebbe a szóba.

Mit jelent a logisztika? 

A logisztika kifejezést rengeteg helyen hallhatjuk. Használják az üzleti életben, a szállítmányozásban, gazdaságtudományban, de gyakran a közbeszédben is megjelenik, egy csoportos utazást is logisztikázhatunk, sőt kilogisztikázhatunk a barátokkal. Vagyis megszervezzük a leghatékonyabb, leggyorsabb, legoptimálisabb módját annak, hogy eljussunk a-ból b-be.

Egy közkeletű meghatározás szerint a logisztika anyagok, információk és személyek mozgatásával, áramlásával foglalkozik. Ezen belül magában foglalja az útvonalak és módszerek tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését is. A logisztikának komoly elméleti háttere van, de a tudományos fejtegetéseken túl jelentős hatása van a mindennapi, gyakorlati életünkre.

A logisztikától függ, hogy megérkezik-e időben az élelmiszer a boltokba, az üzemanyag a benzinkutakra stb. Az olajozottan működő globális keresekedelmi rendszer mögött komplex, minden részletre kiterjedő szervezettség áll. 2021. márciusában megtapasztalhattuk, hogy milyen hatása van a világot átszövő logisztikai folyamatokra akár egyetlen (igaz, 400 méter hosszú és 58 méter széles) konténerhajó elakadásának a Szuezi-csatornában.

Szűkebb értelemben a logisztika alatt az anyagmozgatás szervezését, irányítását és ellenőrzését értjük. A cél, hogy egyik helyről a másikra minél költséghatékonyabb és gyorsabb és biztonságosabb módon jusson el a termék. Ahhoz, hogy a termékünk a szállítás során biztonságban legyen, fontos, hogy a megfelelő csomagolóanyagot használjuk.

Ha a tankönyvi definíciót nézzük, „a csomagolás alapvető feladata, hogy a termék használati értékének csökkenése nélkül, újszerű állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz. A csomagolás fontos költségtényező, ezért a lehetséges csomagolási megoldások közül a leghatékonyabb kiválasztása fontos feladat.” Mi rögvest tudunk ajánlani egy költséghatékony, esztétikus és biztonságos megoldást, a hullámpapírból készített, egyedi igényeket is kielégítő papírdobozokat.

Mi a célja? 

Két fő formája van, az egyik az anyagok optimalizált, stabil áramlását biztosítja, a fuvarozási útvonalak és a raktározási pontokból kirajzolódó hálózat segítségével. A másik az erőforrások sorrendjét szervezi és vezényli az adott projekt végrehajtása érdekében. Ebből is láthatjuk, hogy a logisztika célja túlmutat azon, hogy A pontból B pontba időben megérkezzenek az alapanyagok (kész vagy félkész állapotban), információk vagy személyek. A logisztika célja az is, hogy a rendelkezésre álló erő- és pénzügyi források igénybevételével a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb módon vigyék véghez a transzfert.

Ha van egy vállalkozásunk, akkor a logisztika tökéletesítése lesz az egyik legfontosabb feladatunk ahhoz, hogy gazdaságosan működjön a cégünk, mivel a logisztikai költségek az összköltség akár 40%-át is kitehetik!

Melyek a logisztika feladatai?

Ezeket a feladatokat az ellátási lánc tagjai végzik el. Ide tartoznak azok a szervezetek, vállalatok, amelyek a forrástól a végső fogyasztóig közvetlenül vesznek részt a termékek, szolgáltatások előállításában, elosztásában és a folyamatokhoz kapcsolódó pénzügyi, információs munkákban.

Az ellátási lánc tagjai között oda-vissza kapcsolat van:

A közvetlen ellátási lánc tagjai: beszállítók – vállalat – vevők. A kiterjesztett ellátási lánc esetében már a beszállítók beszállítóját és a vevőv vevőjét is az ábrához illeszthetjük, vagyis: beszállító beszállítója – beszállító – vállalat – vevő – vevők vevője. A tágan értelmezett ellátási lánc pedig így fog kinézni: alapanyag – beszállító – vállalat – vevők – végső fogyasztó.

A vállalati logisztikát általában négy területre bonthatjuk:

Beszerzési (vagy ellátási) logisztika

A bemeneti készletekről gondoskodik, ez a munkafázis áll a gazdasági folyamatok kezdeténél. A vállalati logisztika egyik legfontosabba területe, egy átlagos iparvállalalat a bevételei 55-85%-át költi beszerzésre, lényeges, hogy megfelelő forrásból származzon a beszerzett anyag. Ha nincs megfelelő minőségű, mennyiségű anyag, az akadályozhatja a termelés vagy tágabb értelemben véve a szolgáltatás kivitelezését.

Termelési (vagy gyártási) logisztika

A termelési logisztika am beérkező anyag áramlását szervezi, tervezi és irányítja, vagyis hogy a beérkező anyagokból a termelési folyamat fázisain át kész termék legyen és eljusson a raktárig. Szorosan együttműködik a munkafolyamat során a termelésszervezéssel és -irányítással.

Értékesítési logisztika

A termelési folyamat után az értékesítési szakembereken van a sor. Itt az a cél, hogy az előállított termék (vagy szolgáltatás) eljusson a vevőhöz. Először is meg kell oldani az áruáramlást (az információáramlással együtt) a raktárról az értékesítési csatornákon át egészen a felhasználókig. Az értékesítési logisztika feladata ennek a munkafázisnak a tervezése, szervezése, lebonyolítása.

A vevőnek pedig komoly elvárásai vannak, amelyeknek meg kell felelnünk (különben a vevő átpártol valamelyik versenytársunkhoz). A vevő szeretné, ha minél rövidebb idő alatt megkapná a terméket, de lényeges a szállítás minősége, megbízhatósága és rugalmassága, mo meg a szállítási készenlét.

Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási, stb.) logisztika

A fenntartható fejlődés szempontjából rendkívül fontos szerepe van a hulladékkezelési logisztikának. Ez a terület igyekszik megelőzni vagy kizárni a hulladék veszélyeztető hatását. Itt is több szempontot vehetünk figyelembe:

• az anyag- és energiatakarékos hulladékszegény technológiák alkalmazását
• az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását – újrahasznosítás,
• a legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítását,
• a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

Hasznosítás után a hulladék, mint másodnyersanyag, energiahordozó, vagy félkész vagy késztermék kerül vissza a termelési folyamatba. A hulladékok egy része műszaki, technikai és pénzügyi okokból nem hasznosítható, ezeket ártalmatlanítani kell.

A logisztika legfőbb feladatát általában a 7M- vagy a 9M-elv (vagy 9M-funkció) mentén szokás meghatározni. Ezek alapján nemcsak a költség-, mennyiség-, és időtényezők kerülnek súlypontba.

A 7M-elv

• megfelelő minőség
• megfelelő anyag
• megfelelő költség
• megfelelő helyen
• megfelelő mennyiség
• megfelelő információval ellátva
• megfelelő vevőnek

A 9M-elv

Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg.

A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy:

• a megfelelő információ
• a megfelelő anyag
• a megfelelő energia
• a megfelelő személyek jussanak el
• a megfelelő mennyiségben
• a megfelelő minőségben
• a megfelelő időpontban
• a megfelelő helyre
• a megfelelő költséggel.

Milyen területeken van szerepe a logisztikának?

A logisztika legfőbb területei:

• beszerzés, alapanyagellátás
• csomagolás
• elosztási, áruterítési kommunikáció
• készletgazdálkodás és irányítás
• raktározás
• szállítás és forgalom előrejelzés
• anyagmozgatás
• rendelésfeldolgozás és kommunikáció
• informatikai háttér
• üzem és raktárelhelyezés
• visszárukezelés
• vevőszolgálati szintek
• selejtezés

A modern logisztikában bár alapvető jelentőségű a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényező. A modern logisztika azonban már nem korlátozódik csak a vállalaton belüli folyamatok megszervezésére és működtetésére. A logisztika alapjain fejlődött ki az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management – SCM).  

Miért fontos ma a logisztika?

A logisztika jelentősége a fogyasztói igények differenciálódásával nőtt meg. Vagyis azzal, hogy ha én meg szeretnék venni 2021. április 13-án egy jó minőségű fejhallgatót, ahhoz egyszerre rengeget folyamatnak kell gördülékenyen működnie a termék gyártásához szükséges alapanyag beszerzésétől a gyártási folyamaton keresztül az értékesítésig és a szállításig. Ezeknek a folyamatoknak a megszervezése a logisztika feladata.

Ahogy fent is írtuk, ha van egy vállalkozásunk, akkor a költséghatékony és megbízható logisztika lesz a gazdasági sikerünk egyik kulcsa. Ha a nemzetgazdasági jelentőségét vizsgáljuk ennek a területnek, érdemes belegondolni, hogy az Amerikai Egyesül Államok GDP-jének közel 10 %-a a logisztikából származik. Természetesen ehhez a terjeszkedéshez hozzájárult az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a környezetvédelem (pl. a hulladékkezelési logisztika esetében) és a globalizáció.