Nap, mint nap megfordulunk a helyi kisboltban, esetleg hetente vagy havonta egy nagyobb szupermarketben, hogy bevásároljunk igényeinknek és lehetőségeinknek megfelelően. Laikusként sokszor nem is sejtjük, hogy kedvenc boltjaink rendezettsége és bőséges készlete mögött mekkora logisztikai szervezettség bújik meg. Ennek egyik alapja a komissiózás.
Mi az a komissiózás?
A komissiózás az áruk előre megadott megrendelések szerinti szortírozását, majd összeválogatását megtestesítő folyamat. A megrendelés felvételével kezdődik, és a kiválogatott áruk rendelés szerinti összeállításával fejeződik be. Ennek célja, hogy a megrendelő igényeinek és szükségeinek eleget tegyen. A komissiózás során a rakodótérből kiválogatott árukat az előrendelést követve megfelelően összekésztik különféle kézi és gépi munkaerőkkel.
Hogyan zajlik a folyamata?
A komissiózás sok-sok részből tevődik össze, a megrendelés felvételétől kezdve az összekészített áru elszállításáig. Ennek folyamata lehet egy vagy kétlépcsős.
Az egylépcsős komissiózás, vagyis a rendelésenkénti áruösszekészítés azt jelenti, hogy egy adott dolgozó gyűjti össze az árukat attól függetlenül, hogy azok hol találhatóak a raktár tárolóhelységében. Ez akkor célszerűbb, mikor egy kevésbé bonyolult megrendelést kell összeállítani. Az egylépcsős komissiózás lényegi folyamata az áruelőkésztés. Ennek során a raktárban elérhető cikkeket olyan helyzetbe kell állítani, hogy azok elérhetőek legyenek az árukiszedés során. Az árukiszedés, mint következő lépés, egy egyszerű feladat, itt szimplán ki kell gyűjteni a megrendelt tételeket. Harmadik eleme a folyamatnak a megrendelés összeállítása, mely párhuzamosan egyidejűleg történik a kiszedéssel, hiszen tételenként ellenőrzik a megrendelt árukat. Végül pedig az ellenőrzéssel zárul az egylépcsős komissiózás, itt az összekészített megrendelés kerül ellenőrzésre. Ez az adott dolgozó pontosságát támasztja alá, illetve azt, hogy a rendelés leszállítását követően ne lépjen fel komplikáció a teljesítés hiányossága miatt.
- Előnye: Az esetlegesen elkövetett hibák gyorsan korrigálhatóak, a soron kívüli rendelések gyorsabban feldolgozásra kerülnek, nem igényel nagyobb szervezést.
- Hátránya: Több időt vesz igénybe egy megrendelés összeállítása, mintha az anyagmozgató géppel készülne el. vagyis ezáltal átlagosan hosszabb ideig tart egy megrendelés elkészítése.
A kétlépcsős komissiózás lényegében nagyobb rendeléseknél és összetettebb esetekben alkalmazandó. Ekkor több megrendelésből vannak megegyező termékek, így azok zónánként kerülnek szortírozásra. A második körben, azaz „lépcsőben” a kiválogatott cikkek megrendelésenként kerülnek összeállításra. A folyamatának sorrendje hasonlít az egylépcsőshöz, ám itt jobban kell figyelni a részletekre, valamint az anyagmozgató gépek itt már jelentősebb szerepet kapnak. Elsősorban az áruelőkészítés feladata jelenik meg, mely az egylépcsőssel teljesen megegyezik. A következő itt is az árukiszedés lesz, ám ciklusokra bontva egy elemből több árut választanak ki, felkészülve ezzel a többi rendelésre is. Az árukigyűjtés során az adott ciklusokat veszik figyelembe, előkészítve a megrendelés összeállításának lehetőségét. Ezt követően megtörténik az áruosztályozás, ahol a szétválogatott áruválasztékból megrendelőnként állítják össze a megrendeléseket.
- Előnye: A komissiózásra alkalmas gépek és terek jobban kihasználhatóak, illetve a komissiózási teljesítmények az anyagmozgató berendezésekkel jobban elérhetőek.
- Hátránya: Hosszabb a megrendelés feldolgozása, árucikkenként kell kiválogatni az árukat a megrendeléseknek megfelelően, a sürgős megrendelési kérelmek nehezebben teljesíthetőek.
Az áruelőkészítés módjai
Az áruelőkészítés a komissiózás alapja. A komissiózás során kétfajta áruelőkészítést különböztetünk meg. Az első a statikus, a második pedig a dinamikus.
A statikus áruelőkészítés során az ember megy az áruhoz, tehát az ember válogatja össze a különféle előjegyzett árukat. A tárolótérben történő árukiszedés során a soros egységrakományt tároló állványok leginkább az áruelőkészítés eszközeiként (is) funkcionálnak. Az áruk előkészítése és kiszedésük során minden tárolóhelységet érinteni kell, ahol azokat az árukat tárolják, amelyek a kigyűjtési jegyzéken szerepelnek.
- Létezik úgynevezett egydimenziós árukiszedési módszer, amely a statikus áruelőkészítés egyik alfaja. Az egydimenziós árukiszedésnél a kiszedési zóna szigorúan korlátozott, ugyanis ennek mérete csak a kézzel elérhető magasságig ér el. Ez normális esetben 220 cm-ig terjed ki, a komissiózó személy magassága miatt, így ebben a magasságban kell elhelyezni a megbontani készülő rakományokat. A kiszedést elvégző dolgozó munkája egyszerűsíthető és könnyíthető kézi vagy gépi eszközökkel is. Ezen eszközök alkalmazásával a gyűjtési folyamat gyorsulhat, de időt és odafigyelést igényel. A kézzel kigyűjtött áru elszállítására alkalmazhatóak a folyamatos működésű anyagmozgató gépek. Ezek jócskán felgyorsítják a folyamatot, ilyen lehet például a hevederes szállítópálya.
- Kétdimenziós árukiszedésnél a magasabb zónák kerülnek előtérbe. Ez abban különbözik az egydimenzióstó, hogy a zóna jóval meghaladja a normál emberi méret zónamagasságát (azaz a 220 cm-t). A folyamat során a kiszedést végző dolgozót felemeli egy gép, mely lehet kötetlen pályás komissiózó targonca, illetve sínpályán közlekedő komissiózó állványkiszolgáló gép. Értelemszerűen ennél a módszernél egy magasabb kiszedési magasság érhető el, a dolgozó végzi az áru kivételét és a targonca irányítását is egyszerre, a komissiózás folyamata pedig felgyorsulhat.
A dinamikus áruelőkészítés során az áru megy az emberhez. Itt leginkább a gépek dolgoznak, mivel ebben az esetben nagyobb rakományok összekészítéséről és szállításáról van szó. Ezeket az egységrakományokat, dobozokat az árutároló helységből a komissiózó térbe kell átjuttatni, ahol a szortírozott áruk és azok előkészítése után a megbontott rakományok a tárolótérbe kerülnek visszaszállításra. Ezt a folyamatot szakaszosan vagy folyamatosan működő anyagmozgató gépekkel és eszközökkel lehet kivitelezni. Kisebb rakományok esetén különféle körforgó állványokat alkalmazhatunk, melyek lehetnek vízszintesek és függőlegesek, ezzel továbbítva a megfelelő függesztőket az adott kiszedőhelyhez.