Bármennyire is szeretnénk megóvni a környezetünket, és csomagolás nélkül vásárolni, be kell látni, hogy a papír elengedhetetlen a számunkra. Hogy miért? Nap mint nap veszünk olyan termékeket, amelyek kizárólag különféle hullámpapír csomagolásban vásárolhatók meg. Sokszor nem is fordítunk különösebb figyelmet arra, hogy az pontosan miből és hogyan készült a doboz. Nézzük hát meg, hogy milyen hullámpapírokból készülhetnek a papírdobozaink! A következőkben némi rálátást nyerünk a hullámfajták típusaira és hogy melyik milyen esetben használható.
Hullámfajták, csoportosításuk és jellemzőik
A hullámtípusok csoportosítása történhet több szempont szerint is.
Először csoportosíthatjuk a karton rétegeinek száma szerint. A hullámpapír lemez lehet 3, 5 és 7 rétegű, ezek közül a 3 és az 5 rétegűek a leggyakrabban használtak.
A háromrétegű hallámpapír lényege, hogy kettő sík papírlemez között egy hullámos helyezkedik el. A másik két típusnál ugyanez az elv lett továbbfejlesztve. 5 rétegűnél “sík – hullámos – sík – hullámos – sík” a rétegek sorrendje. Értelemszerűen a 7 rétegű hullámpapír esetében ez további “hullámos – sík” rétegeket kap.
A 3 rétegű alapanyagból készült dobozok a kisebb tömegű termékek szálítására alkalmas, míg az 5 rétegűt masszívabb, nehezebb tárgyak csomagolásaira használják. Sokan azért is részesítik előnyben a papírt, mint csomagolóanyagot, mert olcsóbb és újrahasznosítható, illetve újrahasznosítás hiányában könnyebben lebomlik, mint pl. a műanyagfólia.
A hullámpapír lemezeket megkülönböztethetjük még színeik szerint is, a lemez lehet:
- barna-barna, tehát kívül és belül is natúr barna színe van,
- fehér-barna, azaz kívül fehér és belül barna színű,
- fehér-fehér, mikor mindkét oldala fehér színű.
A hullámok osztályozása
„A” – Ez a legvastagabb hullám, ritkán lehet vele találkozni hazánkban. Kb. 5 mm vastagságú, ennek köszönhetően ez alkalmas lehet a törékeny tárgyak szállítására, mivel képes megvédeni a benne szállított termékeket. Logók, minták nyomtatására kevésbé alkalmas.
„B” – Ez ugyan kisebb, mint az „A” hullám, de az iparban relatív erőssége és olcsósága miatt miatt előszeretettel használják. Tökéletes bármilyen, nem túl nehéz termék csomagolására, vastagsága kb. 2,5 mm.
„C” – Az a hullámtípus, amivel a leggyakrabban találkozhatunk a mindennapokban. Erősebb, és vastagabb is mint a B hullám, nagyobb dobozok is készíthetők belőle. Hátránya, hogy a nagyobb hullámtávolságok miatt kevésbé egyenletes felületű, ezért kevésbé szép és nehezen nyomtatható. Vastagsága 3,66 mm körül van.
„D” – Csupán csak 2 mm vastagságú. Nem annyira gyakori, mint a C vagy a B hullám, de természetesen találkozhatunk vele.
„E” – Ha szereted a tortát, vagy gyakran rendelsz pizzát, figyeld meg, hogy milyen szépen kirajzolódik az E hullám a dobozaikon. Azért van ezekre a csomagolásokra specializálva ez a hullám, mert vékony és igényes megjelenést biztosít a mennyei ételeknek. Valamennyivel vékonyabb, mint a „D” hullám, összesen 1,5 mm, más néven mikrohullámnak is hívják. A viszonylag sima felület miatt szépen nyomtatható.
„F” – Ez a legkisebb a hullámfajták közül (1,1mm), viszonylag ritkán találkozhatunk vele
3 rétegű hullámfajták táblázatba foglalva:
| Osztály és név | Hullám osztása | Hullám magassága |
| A – Nagyhullám | 8,0 – 9,5 mm | 4,0 – 4,8 mm |
| B – Finomhullám | 6,7 – 7,9 mm | 3,2 – 3,9 mm |
| C – Középhullám | 5,6 – 6,6 mm | 2,4 – 3,1 mm |
| D – Midihullám | 3,7 – 5,5 mm | 1,7 – 2,3 mm |
| E – Mikrohullám | 3,0 – 3,6 mm | 1,2 – 1,7 mm |
| F – Minihullám | 2,4 – 2,9 mm | 0,7 – 1,1mm |
5 rétegű hullámfajták esetében lényegében két 3 rétegű hullámpapír házasítunk. Például egy BC hullám egy B és egy C hullámból áll, míg egy EB hullám egy E és egy B hullámból, úgy hogy a hullámosított rétegek között természetesen egy sík réteg van.
Miből készül a hullámpapír?
Ahogy már említettük, sokan azért szeretik használni a papírt, mint csomagoló és dobozolóanyag, mert újra fel lehet használni. Sokan viszont azért kedvelik, mert egészen dizájnos dobozokkal is találkozhatunk, ha megfelelő helyről vásárlunk. Kár lenne tagadni a tényt, hogy velünk is előfordult már, hogy kiraktunk egy-egy szebb dobozt a polcainkra.
Ha egy papírt többször hasznosítanak újra, akkor minden újrahasznosítás során a papír rastjainak átlagos hossza csökken. Ez nem jelent különösebb problémát, egészen addig, amíg ezzel nem romlik a papír minősége az elvárt alá. Tudni kell azt, hogy a papír rosttartalma befolyásolja a doboz merevségét, ezáltal, ha csak újrahasznosított papírt használnánk, akkor jellemzően gyengébb dobozt kapunk vagy vastagabb alapanyagot kell használnunk ugyanolyan papírerősség eléréséhez.
A hullámfajták csoportosíthatók „alapanyag” szerint. A kraftlíner a legszilárdabb, legerősebb alappapír mind közül. Ez fából készül, jellemzően minimális újrahasznosított alapanyag felhasználásával vagy akár a nélkül. Ez a legerősebb és legkönnyebben nyomtatható papír típus. A testlíner ettől valamennyivel gyengébb, tartalmaz papírhulladékot is, de így is rendkívülen helytálló, erős anyag. További fajták lehetnek még a wellenstoff és srenc, ezeket a típusokat újrahasznosított alapanyagból gyártják, jóval gyengébb és olcsóbb alapanyagok.
Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a hullámlemezek? Csoportosíthatjuk rétegeik száma szerint (3, 5 és 7 rétegű), színük szerint (barna-barna, fehér-barna, fehér-fehér), hullámvastagságuk szerint (leggyakoribb az E, B és a C hullám).
Melyek a leggyakrabban használt hullámfajták? Mindennapjainkban a 3 rétegűek közül leginkább az E, B és C hullámokkal találkozhatunk, a különböző felhasználási céltól függően. Az 5 rétegűek BC, esetleg EB hullámok lehetnek.
Melyik hullámtípust válasszam, ha nyomtatni szeretnék rá? Ugyan 3 típus van, amit mindig használunk, mégis a E hullámra lehet a legszebben szitázni, nyomtatni, mert hulláma sima és egyenletes felületet biztosít a nyomat számára.
Vélemény, hozzászólás?