Mindannyian szeretjük a szép csomagolásokat, dobozokat, hiszen az adja meg a termékek keretét. Egy szépen megtervezett dobozra, egy esztétikusan kialakított mintára bárki felkapja a fejét, még akkor is, ha nem érdekelt az adott termék vásárlásában. Többfajta díszítési módot is megkülönböztetünk díszcsomagolás esetén, a legelterjedtebb a dobozok kasírozása és a szitanyomása.
Mi az a szitanyomás?
A papírdoboz díszítése azért fontos, mert arról azonosítjuk be leginkább a boltok polcain a keresett terméket, ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. Ezt a legegyszerűbben szitanyomással, festéssel lehet megvalósítani, s tán ez is a legköltséghatékonyabb.
Szitázni leginkább logót és elérhetőségeket lehet a legszebben, ugyanis a szitanyomás nehezen tud többkomponensű lenni, mint a kasírozás, de ez lejjebb kiderül, hogy miért van így. Ezt a folyamatot mindenféle díszcsomagolás esetén lehet alkalmazni, a fontos, hogy sima legyen a felület, mert ha ez a feltétel nem adott, abban az esetben a tinta megfolyhat, elcsúszik stb. Ez leginkább a felnőtteknek szánt árucikkeknél vagy élelmiszereknél válik be leginkább, hiszen ők megfontoltabban és célirányosabban vásárolnak, mint a gyermekek, akik a kedvenc mesehősük alapján azonosítják be a dobozokat.
Hogyan készül?
A szitanyomás egy nagyon egyszerű, mégis hasznos segítőelem tud lenni a dobozok azonosítása és díszítése során. Sokan választják a szita opcióját, mert költséghatékony, mégis egy nagyon letisztult hatást érhetünk el vele díszcsomagolás esetén.
A szitanyomás több módon is véghez vihető, lehet kézzel is, lehet erre specializálódott gépekkel is. A kézzel készíthető folyamatot néhány lépésben elő tudjuk készíteni, csupán egy keret kell hozzá a szitázni kívánt logóval (több ezzel foglalkozó cég is elérhető). Valamint festék (melyből a legnépszerűbb a fekete, hiszen az minden színnel jól mutat együtt, még egy sima, egyszínű barna dobozt is képes feldobni). No meg egy rakli, ami lényegében egy fa kés, melynek alján egy szilikon plexi van, aminek a segítségével vékonyan el lehet húzni a tintát a kereten. Másik alternatívája a különféle gépekkel végezhető, mely gyorsabb és hatékonyabb abban az esetben, ha több száz darab termék szitanyomására készülünk. A folyamat ugyanaz, mint a kézinél, annyi a különbség, hogy a szitát folyamatosan emeli egy emelő, így a szitázni kívánt tárgyat csak ki kell szedni, miután a prés rányomta a tintát/formát/logót. A dobozok szitázása mellett elterjedt még a pólók „nyomtatása”, mely ugyanezzel a technikával történik, de ugyanígy készülnek el még a céges egyedi tollak is és társaik.
Mit jelent az, hogy kasírozás?
A kasírozás francia eredetű szó, azt jelenti, hogy „eltakarni, elfedni”. Ez diszcsomagolás esetén magas minőségű megoldást kínál, több színben, hiszen ez valójában egy kinyomtatott kép, melyet rá kell ragasztani az alapra, mely a dobozkészítés esetében a papírlap.
A kasírozás egy egyedülállóbb dolog a szitanyomástól, ugyanis több mintát, vagy akár komplett képeket lehet egyben rányomni a felületre. Ez lehet magasfényű, akár matt. Akkor célszerűbb kasírozást használni, ha színesebb felületet szeretnénk adni a dobozunknak, hiszen ez nagyon fontos, mikor az egyediségre törekszünk.
A kasírozásról tudni kell, hogy drágább, mint a szitázás, ugyanis egy fotópapír kerül a dobozokra, melynek az előállítása szintén nem olcsó. Akkor kell a kasírozást választani, amikor a dobozunk díszdobozként szolgál, fontos a termék imidzséhez, ugyanis egy jól megtervezett doboz nagyon nagy segítséget tud adni a termék eladásában. Meg kell, hogy említsük, hogy kasírozni nemcsak dobozokra lehet, hanem plexikre is, hiszen gyönyörű minőséget lehet vele elérni. Díszcsomagolás során azért nagyon jó használni és alkalmazni ezt a technikát, mert a vékonyabb dobozoknak is tud egy merevebb tartást adni, emellett nagyon jól fel lehet vele dobni egy egyszerűbb kialakítással rendelkező dobozt is.
Hogyan készül?
Természetesen kasírozni is lehet többféleképpen, csakugyan, mint a szitanyomásnál is. Lehet kézzel is, amely több időt igényel, viszont sokkal kifizetődőbb, ha csak 1-2 alkalommal van rá szükség. A kézzel készített folyamat során nagyon alaposnak kell lenni és oda kell figyelni, hogy pontosan illeszkedjen a papír méretéhez, ne gyűrődjön meg és ne legyen tele légbuborékokkal a fólia alja. Ha csak néhány dobozt szeretnénk kasírozni, egyszerű a dolgunk: a fóliáról lehúzzuk a védőpapír egy részét, amit a sarkokhoz kell illeszteni. Ezt követően fokozatosan fel kell simítani a „matricát”, amihez kell egy simítóspatula, hogy a buborékokat és a gyűrődést elkerüljük, és ha ezzel a papír végére értünk, el is készültünk. Ahhoz, hogy a formáját elnyerje, a stancolási folyamaton át kell esnie, amelyről ide kattintva olvashattok.
Kasírozni lehet különféle gépekkel is, melyeknek több fajtája van. Ilyen lehet a hideghengeres laminálógép (hiszen a kasírozást laminálásnak is nevezhetjük), de ennek van meleghengeres alternatívája is, ami nyilván másfajta technológiával működik, továbbá kistekercses kasírozógép és még sorolhatnánk, a lehetőségek tárháza szinte végtelen a mai technológiáknak köszönhetően.
Milyen típusai vannak a kasírozógépeknek, vagyis a laminálásnak?
- melegtekercses laminálógép,
- hidegtekercses laminálógép,
- irodai íves laminálógép,
- folyadékos laminálógép.
Mi a különbség a hideghengeres és a meleghengeres kasírozógépek között?
A hideglaminálás a legelterjedtebb gépi kasírozó folyamat. A folyamat során egy öntapadó fóliát kell kasírozni az alap tetejére. Ennek a fóliának a ragasztója nyomás hatására odaragad a kasírozni kívánt felületre, ehhez viszont elengedhetetlen a tekercses laminálógép. A gép segítségével egy sima felületű, buborékmentes terméket valósíthatunk meg profi módon.
A hideglaminálás előnye, hogy rengeteg fajta fóliát használhatunk, melyeket könnyű is beszerezni. Használhatunk egy bizonyos „monomer” nevezetű fóliát, mely 2-3 évre alkalmas, „polimer” fóliát, ami hosszabb távra, vagyis 5-6 évre van tervezve. Léteznek még csúszásgátlós fóliák, melyek a padlónál jó barátaink lehetnek, 3D-s öntött fóliával is találkozhatunk, melyek a járművek grafikájában lehetnek segítségünkre.
Hideglaminálással készülnek a járműgrafika, poszterek, a már említett padlógrafika, és a jól ismert öntapadó matricák.
A hideglamináló gépek többsége alkalmas az úgynevezett „alacsonyhőfokú” laminálásra, amellyel nem szobahőmérsékletű (18-20°C) , hanem 40-50°C fokra melegített hengerekkel még szebb eredményt érhetünk el a laminált felületnél a sötét vagy fekete színű nyomatoknál.
A meleg laminálás eljárása igazán hasonló a hideglamináláséhoz, a különbség az, hogy a meleg laminálásnál nincs a fólián ragasztó. Ennél a folyamatnál az jellemzőbb, hogy a fólia kerül olvasztásra, úgy kb. 100-200°C fokon, és ezáltal ragad oda a laminátum a felületre. Ha összevetjük a hideg laminálást a meleggel funkcionálás terén, nincs nagy különbség, ugyanis mind a kettő megannyira jól véd a külső tényezők veszélyeitől (fizikai vagy kémiai hatások).
Ha a díszcsomagolás megjelenését vetjük össze a két folyamat eredményeként, akkor természetesen a meleg laminálás kerül előtérbe, hiszen sokkal szebb összképet és felületet eredményez a magas hő hatására, így az apróbb légrések is teljesen megszűnnek létezni is. A végeredmény különbségét a leginkább hozzáértők tudják megmondani, ugyanis szabad szemmel alig lehet megkülönböztetni a végtermékeket.