Az A4 méret és a többiek. Milyen papírméretek léteznek?

A mindennapokban számtalanszor használjuk a különböző papírméreteket, az A4 méret az egyik legismertebb formátum, de ugyancsak gyakori az A3 vagy éppen az A5. De tudjuk-e pontosan, hogy mit is takarnak ezek a jelölések? Milyen egyéb kategóriák léteznek az A sorozat mellett? Mekkorák a B és C méretek és hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ebben az összetett rendszerben szeretnénk segítséget nyújtani és áttekinteni a papírméretekre vonatkozó szabványokat.

Hogyan kezdődött? A méretek története

Habár lehet, hogy sokan úgy gondolják az A4 méret volt először és csak később alkották meg a többi méretet, a valóság más. A papírméretek története vagy 240 évre nyúlik vissza az időben. A 18. század második felében élt egy Georg Lichtenberg nevű német tudós. Amikor a 6 gyereke mellett maradt rá ideje, főleg fizikával és humoros történetek írásával foglalkozott. Azonban egy barátjának írt levélben megemlíti, ha egy papírlap oldalainak aránya 1:1,4142 , akkor a papírlap félbehajtása után megfelezett lap is megőrzi az eredeti arányát. (Az 1,4142 nem más, mint kettő négyzetgyöke.) Milyen hasznos is lenne ezen tudás birtokában egységesíteni a különböző lapokat és méreteket. Az elkövetkező években és évtizedekben azután kevéssé használták a német tudós megfigyelését. Ahány ország, annyi féle szabványt és méretet használtak, megnehezítve ezzel sokak életét a nemzetközi kereskedelemben és levelezésben.

Mintegy 100 éve, 1922-ben jött el a pillanat, hogy egy másik német, Walter Portsmann megvalósítsa Lichtenberg álmát és kidolgozta az 1:1,4142 arányú papírok szabványának részleteit. Ezzel egyrészt megalapozta a saját sikerét is, hiszen később egy irattartókat és dossziékat gyártó cégnek a vezetője lett. A német szabvány elindult világhódító útjára, néhány éven belül számos ország átvette és elkezdte alkalmazni. Köztük volt Magyarország is, hazánkban az elsők között – 1938-ban – vezették be. Az igazi térhódításra a világháború után került sor, ekkor már nem csak Európában, hanem a többi földrészen is alkalmazni kezdték. Ennek elsősorban a korszerű nyomtatási rendszerek és fénymásolási technológiák terjedése volt az oka. 1975-re jutottunk el oda, hogy a német szabványt alapul véve megjelent a nemzetközi ISO szabvány is a témában. Azóta lényegében a világon majdnem mindenhol ezt használják. Azért csak majdnem, mivel az USA-ban, Kanadában és számos dél-amerikai országban nem ez, hanem az USA szabványa az egyeduralkodó.

Mi az A4 méret előnye? Mitől különleges ez a szabvány?

Ahogy már említettük az A sorozatú papírlap oldalainak aránya 1:1,4142, vagyis ha a hosszabbik éle mentén félbehajtjuk, akkor ugyanilyen arányú, csak fele ekkora papírlapot kapunk. Ez két esetben is nagyon hasznosnak bizonyulhat. Egyrészt a papírgyárak úgy tudnak előállítani papírlapokat, hogy közben nem keletkezik selejt. Nyilvánvaló, hogy ha egy A0 méret maradék nélkül feldarabolható úgy, hogy mondjuk A4 méret keletkezik belőle (összesen 16 darab), akkor az nagyon hasznos lehet a költségek csökkentése szempontjából. Nincs maradék a gyártásban, hiszen egy nagyobb papírlapot úgy tudunk felosztani a sorozaton belül bármelyik kisebb méretre, hogy a teljes lapot felhasználjuk.

Másrészt a nyomtatásban és a fénymásolásban is előnyös tulajdonság az oldalak arányának változatlansága. Nagyítás vagy kicsinyítés esetén a kép nem torzul, nincsenek lemaradó részek. Ha rendelkezésünkre áll egy A4 méret, akkor csak 41%-kal kell megnövelni azt és máris kitöltünk egy A3-as lapot torzítás nélkül. Ha pedig kicsinyíteni szeretnénk, akkor 71%-ra kell csökkentenünk a kép méretét és máris az egyel kisebb méretű papírlapra nyomtathatjuk a képünket. A sorozaton belül ezek nagyítási és kicsinyítési arányok állandóak két szomszédos méret között. Ez jelentősen megkönnyíti a grafikusok vagy akár csak az egyszerű irodai fénymásolók munkáját is. Az irodákban gyakori az A3 és A4 méret alkalmazása, a fénymásolók rendszerint ezt használják. Egy egyszerű (41%-os) nagyítással egy A4-es lapot torzítás nélkül A3-as lapra nagyíthatunk.

Az A sorozatú papírok

A legismertebbek az A sorozatú papírok A0 mérettől kezdve egészen A10-ig. A legnagyobb az A0, amelyet a szabvány szerint úgy alkottak meg, hogy a területe pontosan 1 m² legyen. Az egyik oldala a 2 méter negyedik gyöke: 1,189 méter vagyis 1189 milliméter. A mások oldala pedig az 1:1,4142 oldalarányból adódóan 841 milliméter. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az 1,189 méter reciproka. Az A0 tehát a legnagyobb A sorozatú papírlap, ennek egyszeri hajtásával keletkezik az A1 méret, kétszeri hajtásával az A2 méret és így tovább egészen A10-ig. A legismertebb az A4 méret, ennek a hosszabbik oldala 297 milliméter, a rövidebb pedig 210 milliméter.

A sorozat	Méret
A0	841 x 1189 mm
A1	594 x 841 mm
A2	420 x 594 mm
A3	297 x 420 mm
A4	210 x 297 mm
A5	148 x 210 mm
A6	105 x 148 mm
A7	74 x 105 mm
A8	52 x 74 mm
A9	37 x 52 mm
A10	26 x 37 mm

A B sorozatú papírok

Az A sorozathoz hasonlóan itt is a B0 a legnagyobb méret, ezt tekinthetjük kiindulási alapnak. A szabvány megalkotásakor egy olyan lapból indultak ki, amelynek a rövidebb oldala pontosan 1 méter. Ha tartani akarjuk az 1:1,4142 oldalarányt, akkor a hosszabb oldalra 1414 milliméter adódik. Ebből értelemszerűen következik, hogy egy B0 lap területe 1,414 m², vagyis egy A0 lap 1,4142-szerese. A B sorozatnál is az egyszer hajtott lap a B1, a kétszer hajtott lap a B2 és így tovább. Könnyen belátható, hogy a két sorozatban az azonos számúak közül mindig a B sorozat a nagyobb. Egy B1 kicsit nagyobb, mint egy A1, egy B4 méret pedig nagyobb, mint egy A4 méret.

B sorozat	Méret
B0	1000 x 1414 mm
B1	707 x 1000 mm
B2	500 x 707 mm
B3	353 x 500 mm
B4	250 x 352 mm
B5	176 x 250 mm
B6	125 x 176 mm
B7	88 x 125 mm
B8	62 x 88 mm
B9	44 x 62 mm
B10	31 x 44 mm

A C sorozatú papírok

Az A és a B sorozat mellett megalkotott C sorozatot elsősorban borítékok esetében alkalmazzák. A C sorozat egyes méretei az azonos számú A sorozatú papírnál kicsit nagyobbak, de kicsit kisebbek, mint az azonos sorszámú B papír, vagyis egy C4 méretben az A4 és a B4 között helyezkedik el. Ennek elsősorban praktikus okai vannak, hiszen egy A4-es lap belefér egy C4-es borítékba, az pedig egy B4-es borítékba.

C sorozat	Méret
C0	917 x 1297 mm
C1	648 x 917 mm
C2	458 x 648 mm
C3	324 x 458 mm
C4	229 x 324 mm
C5	162 x 229 mm
C6	114 x 162 mm
C7	81 x 114 mm
C8	57 x 81 mm
C9	40 x 57 mm
C10	28 x 40 mm

Egyéb méretek

Habár a szabvány nem állapít meg az A0-nál nagyobb lapot, a gyakorlatban létezik 2A0, ami 2 db A0-ás lapnak felel meg (1189 x 1682 mm). Illetve van ennek a duplája, a 4A0 (1682 x 2378 mm). Speciális méret még az LA4 (100 x 210 mm), amely körülbelül az A4 harmada, ugyanez borítékban 110 x 220 mm. Ez utóbbi akkora, hogy egy A4-es lap háromba hajtva fér bele, így elsősorban számlalevelek esetében használják. Az LA4 borítékhoz nagyon hasonló a C5C6 méretű boríték, de annál kicsit nagyobb (114 x 229 mm), vagyis a szélessége C6-os, a hosszúsága pedig C5-ös. Ebbe ugyancsak harmadolva lehet betenni A4 méretű lapot, de abból akár több is belefér. Gépi borítékolásnál gyakorta használják.