Az ellátási lánc egy olyan hosszú folyamatot jelent, ami egészében kiterjed a nyersanyagok beszerzésétől a késztermék kiszállításáig, lényegében A-tól Z-ig, minden termelési folyamatra. Egy egyszerű fogalomnak tűnhet, a logisztika értelmezésével is gyakran összekeverik, de a kettő nem ugyanaz. Egy jól működő ellátási lánccal és az azt fenntartó menedzsmenttel, egy vállalkozást profitmaximalizálóvá lehet tenni.
Mi az az ellátási lánc?
Maga az ellátási lánc és annak teljes folyamata egy komplex jelenségnek tekinthető. Noha az ellátási lánc önmagában véve egy köznapi jelenség, és logikusan végiggondolva az alapanyagtól és a gyártótól kezdődik, majd a felhasználó igényeinek kielégítésével végződik. Az ellátási lánc több vállalat együttműködését jelenti, s a vállalatok mindegyike különböző folyamatot lát el a láncban. Ezek a funkciók lehetnek a raktárak, a gyártók, beszállítók, szállítóvállalkozások, elosztóegységek, kereskedők.
A különbség a logisztika és az ellátási lánc között, hogy a logisztika csak egy eleme az ellátási láncnak, ugyanis a logisztika tervez, végrehajt és ellenőriz, abból a szempontból, hogy a termékek a megfelelő minőségben készüljenek el és kerüljenek ki az üzemből, elégedett fogyasztókat maga mögött tudva. A logisztika rengeteg információigényt foglal magában, és a legfőbb küldetése, hogy a termékeket megfelelő menedzseléssel nyereségesen be tudja szerezni, majd eljuttassa valamilyen szállítási móddal azokat az ezekre a szolgáltatásokra igényt tartó fogyasztókhoz. Ez is megannyi munkát, kutatást és időt igényel, mint az ellátási lánc kidolgozása és felépítése, ezért is keverhetik össze sokan a két fogalmat. Összeségében tehát a logisztika a raktári és szállítási feladatokkal foglalkozik főként, amíg az ellátási lánc a gyártástól az eladásig minden tevékenységet felölthet.
Az ellátási lánc működése
Ha már így kiveséztük a különbséget a logisztika és az ellátási lánc között, mégis vizsgáljuk meg, hogy miből tevődik össze az egész ellátási lánc.
Három funkcióból tevődik össze:
- beszerzés,
- termelés és ennek ellátása,
- disztribúció.
Ez az egész mind egy teljes információrendszerre épül, így magában foglalja a gyártást és annak folyamatait, a marketinget és a finanszírozást és annak költségeit, a stratégiai tervezést és az üzleti tervet, valamint az üzleti folyamatok kapcsolati kiépítéseit és azok fenntartását, a termékfejlesztést és a kockázatelemzést, valamint annak megosztását is. Fontos kiemelni azt is, hogy az ellátási láncban résztvevők valamilyen szerződéses kapcsolatban álljanak egymással, ez lehet akár partneri kapcsolat vagy írásos szerződéses megállapodáson alapú kapcsolat is. Ennek előnye az is lehet továbbá, hogy a felek jogi kapcsolatba kerülhetnek és az elvégezni kívánt feladatokat integrálni tudják.
A jól kiépített ellátási lánc elősegíti a vállalatot abban, hogy a vállalat hatékonyan és gyorsan tudjon működni, ebből adódóan a profitot maximalizálni tudja, valamint megalapozza azt, hogy a szervezet egyre versenyképesebbé tudjon válni a saját iparágában.
Ahhoz, hogy az ellátási lánc megfelelően tudjon működni, komoly menedzselési hátteret vesz igénybe. A jó menedzsment azért fontos, mert ha az jól van megszervezve, akkor a vállalatnak a költségei csökkenni tudnak, illetve -ahogy az már említésre került- a profitot pedig teljesen maximalizálni lesz képes.
Az ellátási lánc résztvevői és szintjei
Közvetlen szint – beszállítók, vállalat, vevők
Kiterjesztett szint – beszállító, beszállító beszállítója, vevők, vevők vevője
Tágan értelmezett szint – alapanyag beszállító, vállalat, vevők, végső fogyasztó
Ellátási lánc stratégiák
Ellátási lánc stratégiát azoknak a vállalatoknak célszerű megfogalmazni és kialakítani, akik leginkább irányítanak és befolyással rendelkeznek piaci környezetükre, a láncukban központi egységként működnek, ugyanis ezek a vállalatok azok, akik a működési struktúrára a legnagyobb befolyással bírnak. Habár hatalmuk van és befolyásuk, azt mégsem tudják irányítani, hogy milyen környezetben fognak tudni dolgozni, arról nem is beszélve, hogy partnereiket és azok feltételeit nem ismerik, így ezúton korlátokba ütközhetnek. Kiemelendő, hogy a „kis halaknak” is érdemes ilyen és ehhez hasonló stratégiákat kidolgozni, hogy jelenlegi piaci pozíciójukat fel tudják mérni, és elemezni tudják, hogy milyen esetleges változásokra lehet szükség a vállalatukban és ezzel együtt a stratégiáikban is.
A stratégia felépítésének lépései:
- Versenykörnyezet és a belső korlátok feltárása
- Célok kijelölése
- Az ellátási láncban résztvevő kulcsszereplők meghatározása
- Mechanizmusok és a működési elvek definiálása
- Termék- és információ áramlási folyamatainak kijelölése
Az ellátási háló
Az ellátási háló az ellátási stratégia egyik alappillére. Amikor az ellátási hálót kezdjük el kidolgozni, végig kell gondolni 3 igazán fontos dolgot. Elsősorban meg kell határoznunk, hogy kik fogják alkotni a hálózatot (szereplők), hol helyezkednek el ezek a résztvevők (földrajzi elhelyezkedés), mi lesz az ő feladatuk (gyártás, szállítás, raktározás és ezek kapacitásai).
Az ellátási háló alakulásában rengeteg befolyásoló tényező veszi ki részét, ugyanis a stratégiai célokon túl számos más számos tényező is szerepet játszik: ilyen lehet a technológiai (gépek és azok komplexitása, ára), makroökonómiai (ilyenek lehetnek a vámok, különféle adótámogatások, pénzárfolyam, keresleti kockázat), politikai, infrastrukturális, verseny (vállalatok közötti pozitív externáliák), reagálóképesség a vevők igényeire, továbbá a helyi jelenlét, valamint ilyenek lehetnek még a logisztikai és létesítményköltségek is.
A hálózat kialakítására érdemes úgy tekinteni, hogy a térképre hova rajzolnánk fel pontokat, és azok között milyen áramlások jöhetnének létre. Erről szól az ellátási háló alakítása is. Legtöbb esetben egyébként a hálónak csak egy-egy pontja változik, esetlegesen jön létre, vagy éppen szűnik meg. Például egy új termelési pont beiktatása erős befolyással bír más termelőegységek kapacitására, valamint a beszállítói és disztribúciós hálózatra jellemző termékáramlásokra. De van ennél radikálisabb változás is, mint amikor globális beszerzésre tér át egy multinacionális cég, de olyan is megesik, hogy van, amikor egy már működő disztribúciós hálózat teljes átstrukturálására kötelezi el magát. Sőt, egy vállalat terjeszkedésekor az is bekövetkezhet, hogy teljesen a nulláról, újan kell a beszállítói és disztribúciós hálózatot kialakítani egy adott régióban.
Az ellátási hálón belüli egységek
- Offshore üzem: alacsony költségekkel, export célokra termel, ezeket a gyárakat jellemzően alacsony termelési költségekkel rendelkező országokba telepítik, a standard termékeket pedig a vállalati központba, vagy éppen egy másik leányvállalat részére szállítja be.
- Forrás üzem: alacsony költségekkel, globális ellátásra szolgál, szintén az alacsony költségekre épít, viszont termékeit globálisan értékesíti, megjelenik a termékmódosítás és a termékfejlesztés is.
- Kiszolgáló üzem: a helyi, illetve regionális piaci igényeket elégíti ki, a kiszolgáló üzem végtermékek értékesítésére jön létre, sokszor azért, hogy a vámokat elkerüljék.
- Hozzájáruló üzem: szintén a regionális piacon értékesít, a gyára nemcsak ellátja regionális piacát, hanem megteheti azt, hogy a helyi piac igényeire szabja a terméket, és a fejlesztésekkel az ellátási hálózat más egységeinek is ötletekkel, valamint új termékekkel szolgálhat.
- Előőrs üzem: regionálisan termel, a gyárának elsődleges feladata az, hogy a helyen rendelkezésre álló tudást összegyűjtse, felhasználja, viszont másodlagos feladatként rendszerint a kiszolgáló szerepkört is elláthatja.
- Vezér üzem: Termék- és folyamatfejlesztési szempontból, illetve ellátásilánc-képességeket tekintve mind közül a legfejletteb gyár, mely a gyártó tevékenység mellett már a többi üzem fejlesztésében is jelentősen kiveszi a részét, ebből adódóan alapvető feladata a felhalmozott tudás és képességek maximalizálása.