Szelektív hulladékgyűjtés – amit tudnunk kell

Hazánkban egyre elterjedtebbek és egyre inkább elérhetőek a szelektív hulladékgyűjtő kukák, konténerek, melyek vagy az erre kijelölt helyeken vagy a háztartásokban találhatók. Ezek a szeméttárolók könnyen megközelíthetőek, hiszen az egyszerűségt is nagy szerepet játszik abban, hogy rászánjuk magunkat arra, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetünket. Ez a fajta hulladékgyűjtés segíti Földünket és környezetünket abban, hogy az újra hasznosításra egyaránt törekedni tudjunk és kevesebb legyen a felhalmozott szemét. 

Mi az a szelektív hulladékgyűjtés? 

Az a folyamat, amikor valaki egy háztartáson belül szelektíven szétválogatja a hulladékot, külön tárolókba elhelyezve. A műanyagot pl. tisztára mossa, mielőtt a gyűjtőrekeszükbe rakná, a betelt spirálfüzetből kiszedi a fémet és különválasztja. Érdemes ebbe belevágni, hiszen nemcsak a környezetünknek, de a lelkünknek is jót tesz, ha csak egy kicsivel hozzájárulunk az újra hasznosításhoz. Ha nekiállunk szelektíven gyűjteni, igyekezzünk azt minél tudatosabban tenni.  Próbáljunk meg mindent megtisztítani, megvizsgálni, hogy az adott hulladékgyűjtőbe be lehet-e dobni. A következő fejezetben meg is ismerkedhetünk azzal, hogy milyen szabályokhoz érvényesek a szelektív hulladékgyűjtés során.

Mi a célja? 

Földünk túlnépesedett, évről-évre nagyobb a szeméttermelés, ezért jelentős szerepet játszik a szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Így tehát a szelektív hulladékgyűjtés célja, hogy segítse visszaszorítani a kidobott hulladék nagyságát. Ezekből a gondosan szétválogatott hulladékokból a megfelelő feldolgozók új anyagokat tudnak kinyerni és újabb termékek készülhetnek belőlük. A szemetek szeparált gyűjtése segíti környezetünket, mivel például a papír újra hasznosításával nagyrészt csökkentjük a fák kitermelését, így a régi papírból újat tudunk készíteni (akár házilag is). Ezért, ha tudunk, legyünk minél tudatosabbak, hogy környezetünket és Földünket óvjuk a szennyezettségtől, és tovább élhessünk egy egészséges közegben. 

Melyek a szelektív hulladékgyűjtés szabályai?

Tekintettel arra, hogy mennyi fajta terméket vásárlunk, az ezekből keletkezett hulladékoknak is megvannak a kezelési szabályaik. Tekintsük át, hogy milyen hulladékfajták vannak, amelyeket magunk is könnyen gyűjthetünk szelektíven. 

Elsőként a papírt tekintjük a legegyszerűbben gyűjthető hulladéknak, hiszen nem kell mosni, tisztítani stb. Könnyen tudjuk tárolni, könnyen tudjuk szállítani, ami egy nagyon fontos nézőpont az emberi igényeket tekintve. A papírnak több fajtája van, ám van néhány olyan papír, amit nem lehet szelektíven gyűjteni, majd újrahasznosítani. 

• Szelektíven gyűjthető papír: újságpapír, kartondoboz, csomagolópapír, irodai papírhulladék, szórólapok.
• Szelektíven nem gyűjthető papír: indigó, faxpapír, zsíros, szennyezett papír, műanyag borítólap, egészségügyi papírok, pelenkák.

A papírral mellett meghatározó a műanyaghulladék gyűjtése, hiszen a műanyag flakonok, csomagolások, amikben kedvenc élelmiszereink vannak, könnyen felhalmozódnak. A probléma az, hogy sokszor nem vesszük észre mennyire könnyen és gyorsan történik ez. A műanyagot illik elmosni, vagy legalább áttörölni, hogy olajoktól mentes legyen, ezzel is felgyorsítva az újrahasznosítás folyamatát a későbbiekben. 

• Szelektíven gyűjthető műanyag: ásványvizes, PET palackok kilapítva, műanyag fólia, zacskó, kiöblített joghurtos (és hasonló élelmiszerek) csomagolásai, PP és HDPE jelzéssel ellátott kozmetikai műanyagok.
• Szelektíven nem gyűjthető műanyag: fogkefe, hungarocell, vegyszeres, zsíros palackok, műanyag játékok, kazetták, CD lemezek.

A harmadik kategória a fémek családja, amelyekből szintén korlátozva vannak, hogy mi kerülhet a szelektívbe és mi nem. Élelmiszereink között elég sűrűn találkozhatunk fémekkel, amelyeket gondolkodás nélkül a kommunális hulladék közé dobunk háztartásunkban. A fémhulladék veszélyesnek minősül, hiszen nem bomlik le, továbbá balesetveszélyes, ha nem a megfelelő helyre van kidobva/elhelyezve. Gyűjtésük nem nehéz feladat, a fémek csoportosításával nekünk nem igazán kell foglalkoznunk, már az is hatalmas előrelépés. ha külön gyűjtjük őket a konyhai hulladékoktól. Ha már a konyháról beszélünk, akár az ott használatos konzervdobozokat is külön gyűjthetjük (ajánlatos is, ha gyakran vásárlunk konzerv csomagolású élelmiszereket). Ezeket a dobozokat csupán csak el kell mosnunk, hogy azok ételmaradékoktól mentesek legyenek.

• Szelektíven gyűjthető fémek: alumínium, italdobozok, alufólia, fém konzervdobozok, fém zárókupakok
• Szelektíven nem gyűjthető fémek: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok

Végül, de nem utolsó sorban az üvegek családját is meg kell említenünk, hiszen egy jól sikerült szilveszteri vagy születésnapi ünneplés után nagyobb mennyiségben keletkeznek üveghulladékok, mint az év többi részében. A szórakozás ellenére érdemes ilyenkor is tudatosan gondolkozni, hogy ezeket az üvegeket összegyűjtsük, elöblítsük, és elvigyük valamelyik szelektív kukához. Az üvegek családjába nem lehet bármilyen üvegeket dobni, nézzük is meg, hogy mit lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni, és mit nem.

• Szelektíven gyűjthető üvegek: borosüvegek, sörösüvegek stb.
• Szelektíven nem gyűjthető üvegféleségek: kerámia, porcelán, orvosságot tároló üvegek.

Fontos megjegyezni azt, hogy vannak olyan hulladékok, amelyeket ezekben a tárolókban nem helyezhetünk el, viszont hulladékudvarokba leadhatjuk őket. Ilyenek lehetnek a hungarocelldarabok, izzók, elektronikai hulladékok (pl. megjavíthatatlan tv), kábelek, festékes dobozok, elemek.

Érdekességek

Ha már ennyire kiveséztük a hulladékok fajtáit, nézzünk meg néhányat, hogy mennyi idő alatt bomlanak le:

Papírtörlő: 2-4 hét

Papírdoboz: 4-8 hét

Banánhéja: 3-4 hét

Szórólapok: 6 hét

Almamagvak: 8 hét

Cigaretta csikk: 10-12 év

Bőrcipő: 25-40 év

Alumínium konzervdoboz: 200-500 év

Műanyag palack: 450 év

Eldobható pelenka: 550 év

Műanyag szatyrok: 200-1000 év

Műanyag doboz: 1 millió év

Üveg: 1-2 millió év

Hungarocell: minimum 1 millió év

Veszélyhelyzetek

Sokszor láthatjuk, hogy az autóútjaink mellett elhaladva rengeteg szemeteszsák van kidobva. Ez az egyik lehető legrosszabb megoldás, amit tehetünk, ha felesleges hulladékunktól szeretnénk megszabadulni. Ezzel az adott terület élővilágát veszélyeztetjük főként, illetve a talajt jelentős mennyiségben szennyezhetjük, ha az eldobott hulladékok bomlásnak indulnak vagy idővel belepi őket a föld. Mi talán nem is igazán tudjuk, hogy mi számít veszélyes hulladéknak, de sajnos az állatok sem, és sajnos egyre több az olyan eset, hogy az állatok a kidobott hulladékok miatt kapnak mérgezést, betegségeket.

Vidéken gyakran tapasztalhatunk olyat, hogy az emberek elássák a szemetet udvarukban. Gondoljunk bele abba, hogyha virágot szeretnének ültetni, vagy különféle zöldségeket veteményezni, annak milyen következménye lehet? A föld minősége megromlik, ezáltal könnyebben tönkremegy a vetemény, illetve a földből nyert tápanyag minősége megromlik. Miért van ez? Mert a hulladék bomlásnak indult a talajban lsl talajszennyezést okoz. Ez a folyamat szépen lassan beszennyezi a földet, valamint az ember saját magát mérgezi meg, bele se gondolva abba, hogy mennyivel tudatosabb lépés lett volna inkább a megfelelő helyre elszállítani a szemetet. Ne feledjük, lehet, mi azt gondoljuk, hogy „Holnaptól tényleg elkezdem gyűjteni a szemetet szelektíven”, viszont a halogatás eredménye idővel nekünk is a nyakunkra fog jönni. Kezdjünk neki ma!